2021/07/23

Mindent a Comói-tóról



A Comói-tó régóta bakancslistás úti cél volt számomra. Ez csak még jobban megerősödött bennem tavaly nyáron, a Garda-tónál tett látogatás után, ugyanis a tó és magas hegyek párosa már ott is teljesen lenyűgözött, így nagyon vártam, hogy a nyugatabbra elhelyezkedő “testvéréhez” is eljussak. Egy teljes hetet töltöttünk a tónál, több városkát bejárva, minél több helyet felfedezve. Igyekszem most megosztani veletek minden praktikus infót. 

Lombardia északnyugati részén, az Alpok közelében található Comói-tó Olaszország 3. legnagyobb, és 400 méteres mélységével egész Európa egyik legmélyebb tava. Sajátos, fordított Y-alakjának két vége Lecco és Como városában található, melyeket könnyen elérhetünk akár vonattal is. Mi Milánóból érkeztünk Como San Giovanni állomására, mindössze 40 perc alatt. A tó három ágának találkozásában található Bellagio kisvárosa, ami központi helye miatt praktikus kiindulópont a tó további felfedezéséhez, így mi itt is szálltunk meg. A város Comotól hajóval vagy busszal 1 óra alatt elérhető. 
Szállásunk  (tökéletes elhelyezkedés és vendégszeretet)


Bellagio talán a legszebbnek tartott városka a tó mentén, amivel valóban nem tudunk vitatkozni. A gyönyörű leanderfákkal szegélyezett sétány a parton, macskaköves szűk utcácskák valamint a hangulatos éttermek és kávézók sora bennünk is ezt erősítette. A Borgo névre hallgató történelmi városrész igazán vonzó a turisták számára, ami valójában 1-2 óra alatt bejárható, de cserébe végtelenszer megismételhető, annyira hangulatos. Gyorsan felismertünk egy visszatérő mintázatot a térségben: Miután kellemesen elvesztük az idilli utcákban, érdemes meglátogatni a helyi villákat, melyek korábban valamilyen előkelőség otthonaként vagy legalábbis nyári rezidenciájaként szolgáltak. Természetesen ezek többnyire a legjobb kilátással rendelkeznek, és csodás botanikus kert is tartozik hozzájuk. Ilyen itt az I Giardini di Villa Melzi (8EUR) és a Parco di Villa Serbelloni (csak vezetett séták, 10 EUR) 

Étterem ajánló: Torre del Gusto Bellagio 



Nem érdemes még kihagyni Varennát sem. Többnyire innen készülnek azok a kívánatos éttermes fotók a tóval a háttérben, melyek mindenki kedvét meghozzák az utazáshoz. Itt a Villa Monastero és a Villa Cipressi kertjeiben, múzeumaiban érdemes barangolni. Látnivalói és elhelyezkedése miatt szintén előnyös szálláshely is lehet. 



Ami valódi meglepetésként szolgált számunkra, Bellano városa volt, ami talán kevésbé népszerű, nekünk mégis kiemelkedő emlék lett. Igazi különlegessége a település közepén található vízeséses szurdok, az Orrido di Bellano (5 EUR), ami üde színfolt volt az utazás során. Mindenképp érdemes ide ellátogatni, ugyanis egy kész természeti csoda, és jó felüdülés a városi séták után. Viszonylag rövid idő alatt bejárható, de mindenképp ajánlom. A kijárat a város egyik magaslati pontjára visz fel, ahonnan csodás kilátás nyílik. Innen mi még felsétáltunk a helyi temetőbe is, ami az egyik legkülönlegesebb élmény volt az utunk során. Ezután érdemes csak szimplán elveszni az utcákban, melyek itt sokkal kevésbé hömpölyögnek a turistáktól, jóval inkább átadják a helyi életstílust - például a fejünk felett, egyik erkélyről a másikra átkiabáló nyugdíjasokkal. Itt találtunk egy hosszan besétálható, sekélyes partszakaszt is, ahol hosszan elmerengtünk a felhőkön átszűrődő napsugarak látványán. 


A tó közigazgatási központja Como, ami kicsit városiasabb, néhol számomra indusztriálisabb jellegű mint a korábban említettek. Amit innen kiemelnék, az a sikló, ami az 1 km-es útszakaszon közel 500 métert emelkedik, így felérkezve lenyűgöző látványt tárt elénk. Mi a hazaindulás előtti utolsó ebédünket fogyasztottuk itt, és nagyszerű záró élmény volt. 

Étterem ajánló: Bellavista Boutique Hotel Brunate 



Az itt töltött idő alatt meglátogattuk még Menaggio, Tremezzo és Lenno városát is, amik szintén szép helyek, de a fent említetteket jobban ajánlom, ha idő szűkében vagytok. 

Az utazás a városok között a menetrend szerint közlekedő hajókkal történik, ami már önmagában is egy felszabadító, idilli élmény. Bellagio-ból a legtöbb helyre a lassú járatokkal jutottunk el, 4,6 eurós jegyárakon, de egyes városokat csak a drágább, gyors járatok érintik. A Bellagio - Como szakasz a gyorssal 14,8 EUR volt, ami 1 óra alatt tehető meg, de választhatjuk a buszt is ugyanilyen menetidővel negyed ekkora áron. 



Ha már árak, Como ilyen szempontból továbbra is megtartotta “előkelőségét”. Átlagos élelmiszerboltot nehezen találunk, és mintha a minimum ára mindennek 2,5 EUR lenne, legyen szó fél kg kenyérről vagy 1 liter tejről. Az éttermekben megszokott olasz nagyvárosi árak vannak, egy pizzát vagy tészta ételt nagyjából 12,5 EUR áron kapunk (primi piatti), a főételek (secondi) többnyire 16-20 EUR között mozognak. 

Mindenképp érdemes még szót ejteni az időjárás kiszámíthatatlanságáról. Nem tudom, hogy ez csak pont a mi egy hetünkre volt jellemző, de ennél változékonyabb időjárást még sehol sem tapasztaltam. A verőfényes napsütés és a zúduló eső akár néhány perc alatt váltotta egymást, így esernyő vagy esőkabát nélkül nem érdemes ide útnak indulni. Mi több alkalommal is eláztunk, ami legalább emlékezetes sztori maradt számunkra. 

Összességében a Comói-tó számomra fantasztikus úti cél volt. Bármerre is jártunk, mintha egy-egy kis ékszerdobozt fedeztünk volna fel. Milánóból tömegközlekedéssel abszolút könnyen elérhető, így ez ne ijesszen el benneteket. A tó és az azt körül ölelő hegyek párosa megunhatatlan és egyben felejthetetlen látványt nyújt.

2021/07/18

Együk meg Milánót! - Étterem ajánló


Milánó az utóbbi időben egy nagyon könnyen elérhető úti cél lett a fapados légitársaságok baráti repjegy árainak köszönhetően. Szerintem nagy általánosságban ide lehet a legjobb áron eljutni (gyakran csupán pár ezer forintért), emellett a rövid utazási idő valamint a hajnali indulás és késő esti érkezés lehetősége sokak számára teszi szimpatikussá, akár egynapos kiruccanásként is.

Látnivalókkal kapcsolatos leírásokat találtok a neten dögivel, és valószínűleg én sem tudnék sok újat mutatni, így ehelyett inkább megosztanám veletek a kint élő/ korábban kint élt ismerősöktől érkezett étterem ajánlásokat, ami számomra az egyik legfontosabb kérdés egy utazás során. Bár én még Olaszországban rosszat nem nagyon ettem, nem árt elkerülni a tipikus, turista hívogató helyeket, kicsit mélyebbre ásni, és célirányosan ellátogatni a következő helyekre.



Gino Sorbillo

Több helyről érkező, egyöntetű ajánlás volt a Gino Sorbillo étteremlánc, ha igazi nápolyi pizzára vágynál. Jó néhány olasz nagyvárosban megtalálhatók, Milánóban 3 éttermük is van. A pizzát teszteltük, erre tényleg nem lehet panasz. Extra tippként még azt kaptuk, hogy előételként érdemes kipróbálni fiori di zuccha-t, ami rántott tökvirág, ricottával töltve. Nyamm!


I Dodici gatti

Ha különleges helyszínre vágynál, irány az I Dodici Gatti, ami a Galleria Vittorio Emanuele kupolájában van kialakítva. A “12 macska” elnevezés nem véletlen, ugyanis korábban a padlás lakója egy idős hölgy volt rengeteg macskával, mely közül jó néhány (vagy a legalábbis a leszármazottaik) a mai napig ott kóborol - persze az étterem felügyelete és gondoskodása mellett.




Canaletto Bistrot

Milano Navigli névre hallgató városrészébe mindenképp érdemes ellátogatni, ha egy - mondjuk úgy- fapadosabb Velence-hangulatra vágynánk, ugyanis a milánói csatornarendszer mellett éttermek hosszú sora vár bennünket. Mi a foci EB estjére a Canaletto Bistrot választottuk, ahol fantasztikus tenger gyümölcsei tészták közül választhattunk, a tiramisu pedig egyenesen isteni volt!


Caffé Napoli

Milánó számos pontján beülhetünk egy édes felfrissülésre, ahol kötelező kipróbálni a nápolyi kávé és a különböző olasz édességek ötvözetéből született desszert italokat. Az én kedvencem egyértelműen a Cannolo volt - egy pisztáciaszószos, rikottás kávédesszert-különlegesség.



Panzerotti Luini

Ha a városnézés közben gyorsan bekapnál valamit, akkor itt kedvedre válogathatsz sós és édes péksütemények széles választékából. Ilyen például a népszerű street food, a panzerotti is, ami gyakorlatilag egy olajban kisütött töltött lepény.


Mi ezúttal csak 2 napot töltöttünk Milánóban, és utaztunk tovább, így most nekünk csak ennyi fért bele - az időnkbe és a hasunkba is - de itt van pár további ajánlás:


Assaje - pizza

Pizzium - Viale Tunisia - pizza

Pizzeria Alla Fontana - pizza

Da Martino - cotoletta

Miscusi (Isola) - tészta

Pescaria - friss tenger gyümölcsei ételek

Gelateria della Musica - fagylalt


Ti hol ettetek/ittatok jót Milánóban? 

2021/07/07

Pozsony


Egy hirtelen ötlettől vezérelve néhány napja vettem magamnak egy buszjegyet Pozsonyba. Igazából csak egy közeli, gyors kiruccanásra vágytam, így esett a választásom a szlovák fővárosra. Miután elmeséltem a barátaimnak, bevallom, szinte mindannyian le akartak beszélni, miszerint nincs ott sok látnivaló, de úgy voltam vele, miért ne. A laptopom nálam, így legrosszabb esetben is maximum egy kis helyszínváltozás lesz a napi teendők mellé.

Mivel közeli úticél, jöhettem volna autóval is, mégis úgy gondoltam, hogy kipróbálom a Flixbust, hiszen olcsó is, gyors is - legalábbis a leírás alapján… Még annak ellenére is, hogy korábban erről a cégről is csak rosszat hallottam a barátaimtól - pedig esküszöm nem válogatósak. :D Szóval tényleg nem értem, mi ütött belém, hogy minden véleménnyel szembe mentem, de azt hiszem saját magam akartam megtapasztalni. 

Tehát mi az én élményeim? Fél óra indulási késés mindenféle értesítés nélkül, amit szintén egy fél órás, kétségbeesett Kelenföld pályaudvar körbejárás előzött meg néhány külföldi turistával, ugyanis semmilyen információ nem volt az indulási helyszínről. Ilyen nem várt izgalmakkal indult az utazás, de miután - kegyesen - megérkezett a busz, sima és gyors utunk volt. Nem mondom, hogy kellemes első benyomás, de ennek ellenére nem írtam le még magamban teljesen… 

Update: Korábbi soraimat még egy pozsonyi kávézóból írtam. Azóta a központi pályaudvaron ülök, jelenleg 1 órás késésben a busz, aminek érkezéséről semmilyen tájékoztatást nem kapunk. Azt hiszem, kimondhatom, hogy mostanra teljesen beigazolódtak a barátaim fenntartásai. Ez volt az első és utolsó flix-utam - az fix. 


Na és akkor mi a helyzet Pozsonnyal? A nem túl pozitív vélemények után, nekem abszolút kellemes csalódás volt, de a 2 nappal magasan elszámoltam magam. Kényelmes délelőtti érkezéssel, nem túl késői haza indulással lett volna megfelelő kikapcsolódás, cserébe így azt hiszem, kívülről megtanultam az óváros minden apró utcácskáját.


És ezzel meg is érkeztünk a város két jellegzetességéhez. Pozsony az egyik legkisebb európai főváros, így gyalogosan is könnyen bejárhatjuk. A történelmi óváros mindenképp megér egy látogatást, ugyanis a macskakövekkel borított szűk utcácskák kellemes felüdülést nyújtanak. A városrészt patinás kis épületek, díszes paloták és romantikus templomok tarkítják. Ezek történelmi hangulatát jól ellensúlyozza az egymást érő fiatalos éttermek és kávézók sora, ami igazi szabadidős központtá teszi az óvárost.


Pozsony nem lesz számomra olyan hely, amihez bármikor kapásból fel tudok majd sorolni rengeteg látványosságot. Számomra sokkal inkább a céltalan sétákról és a felszabadult, romantikus atmoszféráról szól. Ha mégis szeretnétek pár kapaszkodási pontot, akkor a sétátokat indítsátok a Mihálykapunál, ami a történelmi városrész “ajtaja”, majd csodáljátok meg a minden oldaláról mutatós Főteret. Közben ne felejtsetek el véletlenszerűen belesni az épületek belső udvarába, ugyanis igazi kincsekre lelhettek, például óriás sakktáblák, kávézók és szökőkutak formájában. A csodaszép, rózsaszínben pompázó Prímási-palota is jó példa erre, ami nemcsak kívülről gyönyörű, de egy igazán romantikus belső udvart is rejt. Sétáljatok el a Nemzeti Színház épülete mellett, és pihenjetek meg az itt található padok egyikén a szökőkutak szomszédságában. 


Az óváros után érdemes egy-egy megállót ejteni az Elnöki Palotaként szolgáló Grassalkovich-kastélynál és a kívülről-belülről kék színben pompázó Szent Erzsébet templomnál (Blue Church) is. Utóbbi lett az egyik kedvencem. Kellemes vádli-edzéssel feljuthatunk a város felett magasodó, újjáépített Pozsonyi Várba is, ahol pazar kilátást kapunk az egész városra. Megcsodálhatjuk a vörös tetők sorából kibukkanó templomtornyokat és a Dunára épült UFO-hidat is. Ne hagyjuk ki itt a Barokk kertet sem, és mindenképp vessünk egy részletesebb pillantást a Lipót-kapura is.


Pozsony persze nem merül ki az óvárosban, a kommunizmus időszaka itt is meghagyta a maga jellegzetességeit. Ennek az időszaknak egyik emlékköve a már nem működő, ám annál karakteresebb Hotel Kyjev és a fordított piramis formájú Szlovák Rádió épülete is. Ezek brutalista vonásai izgalmas kontrasztot alkotnak a történelmi épületek kecses díszeivel szemben.


A sok séta mellett természetesen meg is éhezik az ember (lánya), és szerencsére az ételekben sehol sem csalódtam. Érkezésemkor egy fantasztikusat reggeliztem a Panenska kaviaren kávézóban, majd tradicionális ízek után kutatva, helyi ajánlásra a Brastislavska Restauracia-t választottam, ami egyébként Európa egyik legnagyobb étterme. 


Na és mi a végső benyomás? Használjátok ki, hogy ilyen könnyen elérhető úticél Pozsony. Fél napra, egy napra tökéletes kiruccanás, ha kellemes hangulatra vágyunk, és nem bánjuk, ha olyan látványosságokat nézünk meg, ami nem feltétlenül ugrik be mindenkinek azonnal. :)

2021/07/04

Plitvicei-tavak és környéke


Régóta bakancslistás úticél számomra a Plitvicei-tavak Nemzeti Park, hiszen egy Magyarországról könnyen elérhető, képek alapján lenyűgöző természeti csodának tartottam. A látogatás után azt mondhatom, hogy ez valóban így van. Ma erről a térségről szeretnék írni nektek.



A Plitvicei-tavakra gondolva szerintem rögtön mindenkinek a sok-sok vízesés, a különleges kékségű víz és a burjánzó természet hármasa jut eszébe, ami valóban nagyon jól megragadja a hely karakterét. A 16 tóból álló tórendszer vizeit több ide futó folyó táplálja, és mivel egy völgyben helyezkedik el, különböző szinteken, számtalan vízesés is tarkítja. Ettől igazán különleges. A tórendszer két nagy részre oszlik: A Felső tavak és az Alsó tavak vidékére.


A parkba való érkezéskor különböző hosszúságú túraútvonalak közül választhatunk az alapján, hogy mennyi időt szeretnénk a helyszínen tölteni. Mi a 4-6 órára becsült H-verziót választottuk, amit kellemes tempóval, sok fotózós megállóval 4 óra alatt kényelmesen teljesítettünk. A közel 9 km séta mellett 2 busz és egy hajóút is volt a kirándulásban, így semmilyen hiányérzetünk nem volt. (Ezek használatát egyébként a belépőjegy ára tartalmazza.)

A parkban sétálva végig egy kijelölt útvonalon haladunk, amiről letérni csak néhol lehet. Alapvetően a fa deszkákból kialakított járdát kell követnünk, ami egész biztosan a legszebb irányokba visz bennünket. Hol épp a víz felett, hol vízesések mellett, néhol pedig az erdőn keresztül. 


Séta közben végig olyan érzésem volt mintha valamilyen csodavilágban járnék, és állandóan szabadkoznom kellett a barátaim előtt, miszerint “tudom, hogy már elmondtam ezerszer, de egyszerűen elképesztő ez a látvány”, és minél tovább sétáltunk, annál szebb lett. Ami különösen lenyűgözött, a víz semmihez sem fogható kéksége, amire mondanám, hogy egészen természetfeletti, de hát épp a természet tökéletesítette ilyenre. Engem nagyon érdekelt, hogy pontosan mitől ilyen káprázatos az árnyalata, és kis utánajárással ki is derült, hogy a tóban élő alga olyan gázokat bocsát ki, mely a vízzel reakcióba lépve különleges kék színként jelenik meg. Ez a kék viszont folyamatosan változik, attól függően, hogy a Nap miként süt rá, ezért lehet, hogy sokszor eltérő színűnek tűnik ugyanaz a tó különböző képeken.

Hasznos gyakorlati infó lehet, hogy kutyát vihetünk magunkkal, babakocsit már kevésbé (sok a lépcsős rész), és a tavakban fürdeni nem lehet. Mindenképp kényelmes cipővel és ruházattal készüljünk.


Ha már úgyis ezen a környéken járunk, érdemes egy néhány órás megállót tenni Szluin városában, melynek Rastoke elnevezésű része szintén egy igazi kincsesdoboz, ugyanis a falut számtalan vízesés, vízimalom és szikla tarkítja. Mindenképp tegyetek egy sétát a múzeumparkban, ahol közelről nézhetitek meg ezeket a természeti csodákat egy kis folklórral vegyítve.


A település tetején, közvetlenül egy 200 éves erődítmény romjai szomszédságában kapott helyet az AMBAR étterem, ami elképesztően stílusos környezetben fogadja a vendégeket. Modern, kicsit minimalista, de azért abszolút hívogató módon kínál autentikus horvát fogásokat teljesen elérhető áron. Az almás - joghurtos pohárdesszertet (is) mindenképp ajánlom kipróbálásra! 


Ha már ételeknél járunk, mindenképp meg kell említenem az út egyik legjobb felfedezését, a Fast Food BBQ éttermet/bárt, ami Rakovicában található. Mindenhol kimagasló pontszámokat kapott, amihez azóta már mi is hozzájárultunk. Csevap tálak, burgerek, tortillák fantasztikusan finom választéka, kellemes atmoszférával, helyi közegben. 

Szállásunk is ezen a környéken volt, ahonnan kb. 20 perc autózással értük el a nemzeti parkot. A Villa Rubcic egyik apartmanjában szálltunk meg, ami tágas nappalival, konyhával, saját fürdőszobával akár 6 főnek is kényelmes lett volna. A szálláshoz tartozó medence valamint a pergola alatti napozóágyak tökéletes pihenést nyújtanak. A reggelit a szállásadó a megbeszélt időpontra külön számunkra készítette el, amitől igazán otthonosan érezhettük magunkat.


Mi az itt töltött időt úgy osztottuk be, hogy az egyik napra időzítettük a nemzeti park látogatását, a másik napot pedig Szluinra és medencézésre szántuk, ami számunkra tökéletes tempó volt. A Plitvicei-tavak gyönyörűek, fantasztikus kikapcsolódás volt!

Kihagytam valamit? Oszd meg kommentben az ajánlásodat vagy kedvenc élményedet!

2021/06/30

Zágráb 24 óra alatt


Bevallom, korábban nem sokat hallottam a horvát fővárosról, de már úgy gondolom, hogy kihagyhatatlan állomás, ha a tengerpartra tartunk, sőt önálló úticélként is abszolút megállja a helyét. Turista szempontból kifejezetten kedvező város, ugyanis a történelmi városrész kis helyen található, így könnyen bejárhatjuk a fő látványosságokat. Az óváros két részből áll, a fent található Gronji Grad-ból és a lentebbi, Donji Grad-ból, így annak ellenére, hogy nem beszélünk nagy szintkülönbségről, készüljünk kényelmes cipővel. Mi ezeket néztük meg a 24 óra alatt:



A sétát a főváros legmonumentálisabb látványosságával kezdtük, a történelmi központban található, gótikus stílusban épült Zágrábi Katedrálissal. Látogatásunk alkalmával sajnos épp nem volt bejárható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt. Külön érdekesség, hogy a katedrális mellett egy falon van elhelyezve a toronyból eltávolított korábbi óra, valamint számos további restaurálandó épületrész. A 2021 márciusi földrengésben az egyik torony csúcsa leomlott, és sérülése miatt a másikat is eltávolították, ami szintén az épület mellett kapott helyet, így közelebbről is megnézhetjük. Egyébként az egész épületet körbeállványozták, amire szintén azt gondoltam, hogy a földrengés következménye, de valójában már 1990 óta ilyen. Érdemes itt kezdeni a városnézést, és egy kellemes sétával körbejárni a katedrálist, ami jól megadja az alaphangulatot, majd innen folytatni az utat.



Ha már az egyházi épületeknél tartunk, 10 perc sétával el is érhetjük a Szent Márk-templomot, amit díszes tetejének köszönhetően egész biztosan nem fogunk eltéveszteni. A színes cserepek Zágráb város és a Horvát Királyság címerét jelenítik meg. Látogatásunkkor szintén nem volt látogatható, de igazán különleges látványt nyújtott, ahogy a horvát zászlókkal díszített utca végén elénk tárult.

A környéken sétálva a történelmi városfalhoz jutunk, ahonnan széles kilátás nyílik a városra. Ha szívesebben választanánk magasabb pontot a nézelődéshez, itt található a Lotrščak-torony, ami korábban a város védelmi rendszeréhez tartozott. Nekem ez volt az egyik kedvenc momentumom az itt töltött idő alatt, ugyanis felérve kellemesen frissítő volt az ottani szellő, emellett a lenti utcákból szóló zene tökéletesen aláfestést adott a 360 fokos kilátáshoz.



A város alsó és felső része közötti közlekedéshez egyszer mindenképp érdemes kipróbálni a zágrábi
siklót
, ugyanis a kevesebb mint 1 perces utazási idejével és mindössze 66 méteres hosszával a világ legrövidebb siklóvasútjának minősül.



Bár Zágráb nem egy nyüzsgő metropolisz, ha teljes csendre és nyugalomra vágynál, a Mirogoj temető különleges színfolt lehet a városnézésben. A növényekkel futtatott, árkádos-kupolás épületsor mesébe illő keretet ad a sírhelyeknek, melyek közt számos zágrábi méltóság végső nyughelye megtalálható. A márciusi földrengés sajnos ezeket az építményeket is érintette, így csak kordonok mögül megnézhetők.

Na de hol együnk? Az egyöntetű helyi és internetes ajánlások alapján egyik állomásunk a tésztákat, burgereket és egész nap reggeliket kínáló Otto & Frank volt. A bárként és bisztróként működő hely ételeihez helyi alapanyagokat használ, melyek a helyi, Dolac piacról szereznek be. (Ezt szintén érdemes meglátogatni, ha belekósoltnánk a helyiek vásárlási szokásaiba). Az Otto & Frankban azt is kipróbálhatod, hogy milyen az igazi zágrábi reggel. (Csak annyit mondok, hogy van benne rántott buggyantott tojás is.)



Ez az étterem is a pezsgő Tkalčićeva sétálóutcában található, amit mindenképp érdemes meglátogatni, ha ennél vagy innál valami finomat, ugyanis itt egymást érik a vendéglátóhelyek, melyek látogatásunk alkalmával dugig voltak helyiekkel, így a hangulat is garantált. Na és mit rendeljünk? Természetesen egy horvátországi látogatás sem lehet teljes egy házi lepénnyel és ajvárral felszolgált csevap tál nélkül, ami a délkelet-európai országok kedvenc darált húsos, grillezett étele. Ha az étlapon találsz kajmakot, mindenképp rendelj mellé azt is, ugyanis ez a tejfölös, sajt-jellegű mártogatós tökéletes kiegészítés a csevap mellé. 

Szállásként az Art Hotel Like-ot választottuk, ami különleges, belső kétszintes szobájával, privát fürdőszobájával tökéletes kényelmet nyújtott négyünknek. Elhelyezkedése kiváló, könnyű sétával minden látványosságot megtaláltunk. Aki érzékeny az éjszakai zajokra, annak érdemes erre felkészülnie, ami engem személy szerint nem zavart, de a hotel füldugóval is készül a kényelmetlenségek elkerülése végett.

Remélem meghoztam a kedveteket a horvát főváros meglátogatásához. Ha a tengerpartra tartasz, mindenképp érdemes itt egy plusz megállót beiktatni, vagy önálló úticélként kihasználni, hogy - ha szerencsések vagyunk - autóval mindössze 4 óra alatt elérhető. 


Kihagytam valamit? Oszd meg kommentben a zágrábi ajánlásodat vagy kedvenc élményedet!

2018/11/14

Dubai pillanatok

Hihetetlen élmény volt a közelgő télből egyik pillanatról a másikra a tomboló nyárba csöppenni. Ugyanis Dubai, az Egyesült Arab Emírségek második legnagyobb városa, még javában strandoló idővel, 30 fok körüli hőmérséklettel várja az oda látogatókat, így ha elszabadulnál kicsit az európai szürkeségből, ilyenkor (is) kifejezetten jó úticél lehet. Következzen néhány kedvenc, majd pedig beszéljenek helyettem a képek!

Ne maradj le!

Írd be az email címed, ha értesülni szeretnél a legújabb posztokról! :)

Follow by Email