daily inspiration - Live, Love, Laugh

2011/03/02
Live, Love, Laugh
- mondhatni, ez egyfajta mottó a számomra. A három dolog, ami úgy gondolom legfontosabb egy ember életében - élni, szeretni és nevetni. Hiszem, hogyha minden napodat eszerint éled, elkerülnek a kudarcok. Ezek a dolgok rávezetnek a helyes útra, a pozitív életszemléletre. Én sajnos hajlamos vagyok arra, hogy mindenben a rosszat lássam és gyakran felülkerekednek rajtam a negatív gondolatok. Ilyenkor erre a három szóra gondolok, és máris sokkal másképp látom a dolgokat. Eleanor H. Porternek van egy könyve, a címe Az öröm játéka örök. Ez az egyik kedvenc regényem. Nagyon felnyitotta a szememet, hogy mennyire szerencsés is vagyok, hogy ilyen életem van. Egészséges vagyok, a családom és a barátaim mellettem vannak. Kell ennél több? A könyv fő üzenete az, hogy játsszuk az öröm játékát - keressük meg mindenben a jót, azt a dolgot aminek örülhetünk. Tényleg nagyon hasznos, ha sikerül ezt használni a mindennapokban.
Tehát lányok: Live. Love, Laugh!









Okés tudom, hogy ez nem volt túl beauty- related post, de ma valahogy ehhez volt hangulatom. Mit szólnátok, ha többször is lenne ilyesmi bejegyzés?
A másik kérdésem pedig:  Nektek van mottótok?
5 megjegyzés on "daily inspiration - Live, Love, Laugh"
  1. nekem ez a bejegyzésed is nagyon tetszett. :)*.*
    több mottóm is van,most ez a 2 jutott eszembe:):
    Amibe nem halsz bele, attól erősebb leszel!
    A szenvedélyben nincs hazugság!

    VálaszTörlés
  2. Én szeretem az ilyen posztokat; még inkább személyesebbé válik tőle egy blog (és az jó) :)
    Nekem nincsenek mottóim, inkább csak szavak, amelyektől jobb kedvem lesz és dalok, azok szövegei, amikhez ezernyi emlék fűz ;)
    Ha esetleg tetováltatok magamra valaha-valamit, akkor két francia szó közül fogok dönteni: az egyik a "bonheur" (boldogság), a másik a "courage" (bátorság). Az utóbbit mindenféleképpen egy látható helyre, pl. a karomra, a csuklómra tetetném, hogy mindig lássam és erőt merítsek belőle.

    Jaaj, közben beugrott, hogy volt egy kedves kis versike, ami nagyon megfogott, totál én vagyok.. Így szól:

    "Tavasz volt, de én a nyarat vártam;
    a meleget, a patakok hűs vizét.
    Nyár volt, de én az őszt vártam;
    a színes leveleket, és a hűvös, száraz levegőt.
    Ősz volt, de én a telet vártam;
    a ropogós havat, és a karácsony örömét.
    Eljött a tél, de én a tavaszt vártam,
    a rügyfakadást, a nap melegét.
    Gyermek voltam, de felnőtt akartam lenni;
    szabad és önálló.
    Húsz éves voltam, de harminc akartam lenni,
    érett és sokat ismerő.
    Középkorú voltam, de húszéves akartam lenni;
    ifjú és szabadlelkű.
    Nyugdíjas lettem, de középkorú akartam lenni;
    tevékeny élettel.
    Életem elmúlt, és sohasem kaptam meg, amit akartam."

    És talán még ez a mondat (lehet, hogy mégis csak van mottóm?:D):
    Addig nem halhatok meg, amíg az egész világ nem tudja, hogy éltem.

    VálaszTörlés
  3. Úristen, pardon, kicsit hosszúra sikeredett :D

    VálaszTörlés
  4. nekem is nagyon tetszik ez a bejegyzés :) sajnos én is hajlamos vagyok mindenben a rosszat látni, és sokszor negatívan gondolkodni, de nagyon erősen küzdök már ellene :)
    Felkeltette a könyv is az érdeklődésem, lehet, hogy utána nézek! ;)
    Én mindig azt szoktam mondani, hogy a jó dolgokra várni kell, illetve a kimondott szónak ereje van :)

    VálaszTörlés
  5. jajj annyira tetszenek amit írtatok... mindegyikben magamra ismerek... imádom az ilyen gondolatokat.. valahogy sokkal erősebbnek érzem tőlük magamat és kitartást is adnak... méégméég *.* :D

    VálaszTörlés

Auto Post Signature

Auto Post  Signature